A Fővárosi Kertészet vezetői

A Fővárosi Kertészet vezetői 1867-től napjainkig

Fuchs Emil 1867–1892 főkertész

  • Megszervezi az egyesített főváros kertészetét
  • Megkezdi a Városliget korszerűsítését
  • Felismeri a hasznos parkosítás alapjait
  • Első virágágyak megjelenése a városligeti rundóban
  • A Lánchíd előtti Szabadság téren újra készítik a kiegyezés előtti parkokat

 

Ilsemann Keresztély 1892–1912 főkertész

  • Városliget átrendezése, fejlesztése
  • Fővárosi fasorok helyes megalkotása
  • Fővárosi parkok létesítése:
  • Döbrentei tér
  • Almássy tér
  • Széna tér
  • Lukács fürdőtől Margit hídig terjedő park
  • Rákóczi tér
  • Blaha Lujza tér
  • Izabella tér
  • Köztársaság tér
  • Nagyvárad tér
  • Krisztina körút
  • A főváros kertjeinek esztétikai átformálása:
  • Népliget kialakítása
  • Városliget korszerűsítése

 

Ráde Károly 1912–1930 igazgató

  • 1912-ben átveszi a Főváros Kertészetének vezetését, mint kertészeti igazgató
  • A Városligetet több ember befogadására tette alkalmassá
  • 1913-ban átrendezi a Szilágyi Dezső téri virágágyakat
  • Celtisek ültetése a Magyar Jakobinusok terén
  • Ménesi út és a Kossuth térfásítása
  • József Nádor tér újjáalakítása
  • Kálvária tér, Corvin tér áttervezése
  • Városháza udvar kertesítése
  • 1927: Vérmező parkosításának terve
  • Ültetvények kialakítása:
  • Szent István Park
  • Köztársaság tér
  • Béke tér
  • Gellérthegy

 

Morbitzer Dezső 1930–1939 igazgató

  • II. Világháború előtti korszak alakítási munkálatai
  • 1932-1938: Tabán kertjeinek kialakítása- Gellérthegy déli lejtőinek, játszótereinek kiképzése
  • 1930: Első játszóeszközök kihelyezése:- Gellérthegy- Városliget- Köztársaság tér- Kálvária tér
  • 1934: Városmajor átrendezése
  • 106 sétány kialakítása a főváros pesti oldalán
  • 96 sétány kialakítása a főváros budai oldalán
  • A legtöbb sétány a II. kerületben kerül kialakításra
  • A legkevesebb sétány a IX. kerületben található

 

Szilágyi József 1939–1945 igazgató

Jancsó Vilmos 1945–1949 igazgató

  • Háborús károk eltüntetése, fasorok pótlása
  • A II. világháború alatt a parkok 90%-a, épületek, felszerelések 40%-a tönkrement
  • A felbecsült kár: 21 800 000 aranypengő
  • Tervek készítése a Vérmező feltöltésére, parkosítására
  • A Fővárosi Kertészet mai apparátusának kialakítása

Hajós György 1949–1952 igazgató

Jécsai László 1952–1953 igazgató

Halász Károly 1953–1962 igazgató

Dr. Radó Dezső 1962–1984 igazgató

  • Jelmondata: „Önmagunkat védjük, ha a természetet óvjuk”
  • 1960-80-as évek nagy kertészeti fellendülése
  • Feladata volt a sorban épülő lakótelepek zöldterületeinek építése, fenntartása is. Megreformálta a vállalatot, fiatal kertészmérnököket helyezett vezető beosztásba
  • Az évszázad két legnagyobb parképítése az ő vezetése alatt történt, az egyik a Városliget átépítése, a másik az Óbudai Hajógyári sziget parkosítása
  • A kézi munkát (csákányozás, kézi kaszálás, talicskázás) kiváltotta gépekkel
  • Az ország első hidraulikus emelőkosaras autóját a Fővárosi Kertészeti Vállalat vásárolta meg

Kiácz György 1984–1989 igazgató

  • Fővárosi Kertészet főmérnöke, majd annak igazgatója
  • Nagy súlyt fektetett a parkok korszerűsítésére
  • Magas szintre fejlesztette a fővárosban folyó parképítési, fenntartási valamint műszaki fejlesztési tevékenységet
  • Bevezette a “parkterv bírálatot”
  • A parkokat olyan természeti, művészeti létesítményeknek tartotta, amelyek legalább annyira részei a városnak, mint a középületek

Reszler Béla 1990–1992 igazgató

Kocsis László 1992–2009 vezérigazgató

Vásárhelyi István 2009–2010 vezérigazgató

Szabó József 2010– vezérigazgató

Helyszínek

Watch Dragon ball super